A klub

Már a II. világháború előtt is teniszeztek a Gyártelepen, de a szakosztályt Angyal Bandi a ’40-es évek végén alapította meg. Ettől az időszaktól számíthatjuk Fűzfőn a szervezett teniszéletet.

Az alapító olyan egyéniség volt, akit az utódoknak  is meg kell ismerni. Angyal Józsefnek hívták, de – a híres betyár után – mindenki Angyal Bandinak ismerte és Bandinak is szólította. Bizonyos tekintetben rá is szolgált a nevére, mert fáradhatatlan, örökmozgó, nyüzsgő ember volt, aki meggyőződéssel hitt a sport egyéniséget formáló erejében, az egészséges életmód fontosságában. A tenisz egyéni sport, ő is egyéniség volt, ennek ellenére mindig kollektívában gondolkodott. Szervezte a szakosztályt, de közben szervezte a megyei teniszéletet is. Megszállottan szerette a sportpályát, fizikailag is sokat dolgozott a teniszpályák építésekor és utána azok rendben tartásán is.
Akaratos, szívós ember volt, élete nagy részét a sporttelepen, egész pontosan a teniszpályákon töltötte. Imádott játszani és nyerni, a pályán utált veszíteni. A győzelem érdekében mindent meg is tett, játék közben bizony néha „mozogtak” a vonalak, de ezek bocsánatos bűnök voltak ahhoz az óriási teljesítményhez képest, amit a kollektíva érdekében tett.

A szakosztály szépen fejlődött, hamarosan a megye legjobbjai lettek a fűzfői teniszezők. A ’60-as évek elején kialakult az a játékosállomány, – „kemény mag” – amely hosszú ideig az országos élvonalban tartotta a csapatot, és férfi vonalon a vidéki egyesületek között vitathatatlan elsőséget biztosított szakosztályunknak. A képen állnak jobbról balra: Barcza Ferenc, id. Almás Károly, Ferdinánd Zoltán, id. Lázár Ottó, Tóth János, Angyal József. Guggolnak: Péczely Péter, Rajnai Kálmán, Németh Jenő.

Ebben az időszakban a csapat bekerült az OB I-be az ország hat legjobb csapata közé, ahol rajtunk kívül csak budapesti együttes szerepelt. A „fűzfői” jelző országosan is jól csengett, és tekintélyt jelentett. A szakosztály vezetője ekkor Hercsel Márton, ő biztosította az anyagi feltételeket, a biztos hátteret. Marci majdnem mindent el is intézett, szerzett pénzt, felszerelést,    állást, de repülőt még ő sem tudott ígérni. A csapat a NIKE-madárral (a vállalat max. 60 km/h sebességgel száguldó IKARUS 30-as autóbusza, amely télen hűtött, nyáron fűtött volt), vagy “fapados” vonattal utazott, de az eredményességen nem látszott meg a luxus hiánya.
Ekkor indult a fűzfői szervezésű Balaton Bajnokság, amelynek állandó versenybírója Szilágyi Dezső, a Magyar Tenisz Szövetség egyik vezetője lett. A színvonal vetekedett a magyar bajnokságéval, sőt később nemzetközi lett a verseny, és olyan nevek jelentek meg Fűzfőn, mint az NDK-s Emerich, a csehszlovák Pável Slozil és Thomas Smidt, akik később Wimbledon páros bajnokai is lettek. A siker köszönhető volt a környezetnek is – Fűzfőn az ország legjobb talajú pályái várták a játékosokat.

A pályák készítői külön is említést érdemelnek. A ’40-s évek végén készítették el az első négy pályát a szakosztály tagjai. Dr. Demény vállalta a sziklák robbantását, a többiek meg talicskáztak. Aztán megszerezték a „klubházat” is, amely eredetileg a Fűzfő-Veszprém között közlekedő iskolabusz karosszériája volt, később a “tripoliszi” buszmegálló lett. Innen „mentették meg” a teniszezők és léptették elő klubházzá, amit azzal hálált meg, hogy 30 évig szolgálta a szakosztályt. 1980-ban aztán a Kurbucz Ferenc – Berki Kálmán páros közreműködésével elkészült a tágas, új klubház, majd 1958-1962 között még négy salakos pálya épült. Aztán az Energia Üzem, Holczer Feri – Vuk Gyuri párosa 1975-76-ban “kiügyeskedte” a világítást is, és attól kezdve már három műszakban lehetett játszani. A téli játéklehetőség megteremtésére épült 1983-ban két, műanyagborítású, világítással is ellátott pálya. Ha a rendszerváltás pár évet késik, talán még tető is kerülhetett volna a két pályára, de nem késett, így aztán tetőnek a mai napig maradt a csillagos ég.

1981-ben Polgár Benjamin vette át a szakosztály vezetését, az elnök pedig dr. Kurbucz Ferenc lett. A csapat még mindig pendlizett az OB I. és az OB I/B. között, de a játékosok közül már egyre többen végeztek edzői tanfolyamot, és a ’60-a évek közepétől megkezdődött a szisztematikus utánpótlás-nevelés. Az akkori tehetségek közül talán legjobbika ifj. Dominek Zsolt, aki azt a Jiri Novak-ot verte meg több-száz néző előtt, aki két héttel később megnyerte a US Open Junior Bajnokságát, majd bekerült a felnőttek között is a TOP 10-be. Nevelő szakosztály lettünk, és edzőink keze alól sok tehetség került ki, de egyre többen folytatták a pályafutásukat pesti klubnál vagy külföldön, így keresve már  egzisztenciális boldogulásukat is (Péczeli Péter, Ferdinánd Zsolt, Lázár Ottó, Dominek Zsolt).

A 90-es évek elején bekövetkezett változások révén a fűzfői sport, és ezen belül a teniszélet fokozatosan elvesztette a  teljes biztonságot nyújtó nagyvállalat, a Nitrokémia támogatását. Az edzői és gondnoki feladatokból egyre nagyobb teher hárult Szabó Gyulára, aki mai napig élete nagyobb részét a pályákon tölti és vált a klub emblematikus figurájává. Az Ő irányításával nőtt fel egy új fiatal generáció, amely a hazajáró „légiósokkal” kiegészülve alkották a 90-s évek új nagy csapatát. Állnak balról: Szabó Gyula, ifj. Gellén László, Simon Csaba, Szlotta Roland, Péczely Péter, Vizkelety Attila, Ferdinánd Zsolt. Guggolnak: ifj. Csaba Attila, Kőváry Lajos, ifj. Lázár Ottó, Dominek Zsolt.

Az évtizedekig meglehetősen egyoldalúan férfi szakágra és hobbiteniszezőkre épült klubban örvendetes módon folyamatosan erősödött a női játékosok jelenléte és színvonala. Ma, amikor sajnálatosan nehéz kiállítani egy OB.-s színvonalú férficsapatot, női játékosaink az OB.-II középmezőnyéhez tartoznak (Kamarás Kati, Cseh Bea, Szabó Ildi, Csomai Gabi, Biró Zsófi). Ugyanakkor egyre kevesebb fiatal és kevésbé fiatal tudott-akart annyi energiát fektetni az edzésekbe, az „új világ” más fontossági sorrendet alakított ki sokaknál. A klubtagok összetétele és a rendezvények jellege a hobbitenisz irányába helyezték a hangsúlyt.

A szakosztály gazdálkodását is át kellett értékelni a Nitrokémia „elvesztésével”. Tudomásul kellett vennünk, hogy csak az a szakosztály tud megélni, aki így vagy úgy, de megáll a saját lábán. 2002. május 24-én alakult meg az új egyesület, „Angyal József (FAK) Teniszegyesület” néven, Upor András elnökletével. A FAK teniszszakosztályának minden tagja alanyi jogon tag lett, az induló létszám 44 fő volt. Az önállósodás után az első cél a régi álmunk – egy klubház öltözőkkel és vizes blokkal – megvalósítása volt, amelyhez biztosítékként haszonkölcsön szerződést kötöttünk a tulajdonos önkormányzattal, 25 évre szóló működtetésre. Az álom Berki Kálmán tervei alapján, Schneider József kivitelezésével valósult meg.  Az 50 m2-s részben külön férfi és női öltözők kaptak helyet, és felújítottuk a tetőt. Az építkezést az összefogás és baráti segítség számos megnyilvánulása kísérte, és bebizonyosodott, hogy a jó ügynek rendszertől és korszaktól függetlenül mindig vannak pártolói.

Az elődeinktől örökölt környezet szebb, mint valaha, a klubnak mára mintegy 100 tagja van. Csapataink jellemzően az OB. II. osztályban, illetve a megyei bajnokságban játszanak. A klubéletében rendszeresek a közös házibajnokságok, a sütés-főzéssel egybekötött születés- és névnapi kupák, amely rendezvények bizony gyakran közös nótázásba torkollnak. Álmunk azért még ma is van, egy igazi t éli sátor, amelyből már több működik a megyénkben. Addig ott van nekünk a „Florida”, ahogy a két műanyagborításról aszfaltosra alakított pályánkat nevezzük.

És persze nem mondunk le az utánpótlásképzésről. A mellékelt fotón, amely már 6 éve készült csupa olyan “legújabb generációs” nevek találhatóak, akik szülei és nagyszülei is már Fűzfőn játszottak illetve játszanak a mai napig.

Esemény Naptár
szeptember 2017
H K S C P S V
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Közeledõ esemény
  • Nincs esemény.